Bezár
magyar in english es
Login


Ingatlanközvetítők számokban: mennyi az annyi?

Ingatlanközvetítők számokban: mennyi az annyi?

Azt, hogy pontosan hány ingatlanközvetítő tevékenykedik hazánkban, és mekkora az általuk bonyolított forgalom, már a válság előtt is homály fedte. De azért mégis: vajon hányan lehetnek, mekkora profitot termelnek, és hány százalékukat érintheti a válság?

A Magyarországon tevékenykedő ingatlanközvetítők számáról a mai napig nincs konkrét számadat. Ennek oka, hogy az önkormányzatra bejelentkező egyéni vállalkozók mellett olyan cégek is foglalkoznak ingatlanforgalmazással, amelyeknél elég, ha egy alkalmazott rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Az ingatlanosok számának megbecsülését az is nehezíti, hogy a cégek és az egyéni vállalkozók által felvett tevékenységek köre sem lehet irányadó, hiszen az ingatlanközvetítést sok cég csak biztos, ami biztos alapon veszi föl tevékenységi körei közé. Marad tehát a becslés: "A szakmán belül úgy saccoljuk, hogy nagyjából 30 ezren lehetünk, pontos adatot viszont mi sem tudunk" – hangsúlyozza Bartucz Tamás, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) közvetítői bizottságának elnöke, majd hozzáteszi, hogy a kollégáknak nagyjából 30–50 százaléka rendelkezik OKJ-s végzettséggel. "A papír persze nem minden, hiszen a mi szakmánknál a tapasztalat, a szaktudás, az emberismeret ugyanolyan fontos. Összességében tehát azt mondanám, hogy az ingatlanosok fele kényszervállalkozó, másik fele pedig a szakmáját szerető és gyakorló ember. Sok olyan kollégánk is van, aki ad hoc jelleggel űzi az ipart, azaz csak a baráti körében lévő lakásokkal foglalkozik, és évente csak 3–4 ingatlant ad el."

Kiszámolva

"Az ingatlanosok számára, valamint az általuk bonyolított forgalomra az ingatlanértékesítések számából sem lehet következtetni, hiszen számadatokat rendszerint csak az új lakások forgalmazói tesznek közzé. A használt lakások forgalmazására vonatkozóan csak közelíteni tudjuk a valós számokat" – folytatja Bartucz Tamás, majd hozzáteszi, hogy szintén lehetetlen megsaccolni az ingatlanosok által bonyolított forgalmat. "Abból mindenesetre ki lehet indulni, hogy az eddigi években az ingatlanoknak évente átlagosan 8–10 százaléka cserélt gazdát. Tudjuk, hogy Magyarországon nagyjából 4 millió lakóingatlan van, amelyekből eddig évente körülbelül 400 ezer került a piacra. Ezeknek 20–30 százalékát – nagyjából 80–120 ezer ingatlant – értékesítette közvetítő. Ebben persze benne van a 3 millió forintos vidéki panellakás és a budai villa adásvétele is, így a jutalék összegére megint csak következtetni lehet" – magyarázza a szakember.



Megkísérelni a lehetetlent

A fenti okfejtést persze megpróbálhatjuk folytatni: ha a példa kedvéért azt vesszük, hogy az átlagos értékesítési ár 12 millió forint, a jutalék értéke pedig 3 százalék, akkor az egy ingatlanra jutó jutalék értéke 360 ezer forint. 100 ezer ingatlannal számolva így az jön ki, hogy az összes jutalék 36 milliárd forint, ami a 30 ezer ingatlanosra lebontva fejenként évi bruttó 1,2 millió forint. Ez az összeg persze csalóka, hiszen ahogy szakértőnk is említi, a 30 ezres létszámban a "hobbiingatlanosok" és a komoly szakemberek egyaránt benne foglaltatnak. Másrészt a közvetítők által forgalmazott ingatlanoknak nagyjából a 40 százaléka Budapesten van, így szinte biztos, hogy többet ér, mint a példaként használt 12 millió forint.

Ki merre lát?

A franchise cégeknél és az önálló irodáknál dolgozó ingatlanosok arányát ugyancsak nehéz megbecsülni, hiszen számuk máshogy alakul a fővárosban és máshogy vidéken: "Míg a fővárosban a franchise hálózatok közvetítők számában mért piaci részesedése 30 százalék körül van, addig vidéken alacsonyabb a részesedésük. Ennek oka, hogy vidéken sokszor eleve egy-két emberes maga a piac is, egy pár ezer postaládás települést pedig egy-két ingatlanos bőven ellát" – hangsúlyozza Bartucz Tamás, aki szerint a fővárosi magas arány nem feltétlenül jelenti azt, hogy a franchise irodák nagyobb forgalmat bonyolítanának: egy jó nevű, bejáratott kis iroda három emberrel minden további nélkül értékesíthet több ingatlant, mint egy franchise iroda húsz munkatárssal.

Felesben

Bár jelenleg a hálózatoknál és a kis irodáknál nagyjából 30 ezer ingatlanos dolgozik, számuk a válság miatt drasztikusan csökkenhet: "Őszre a közvetítők fele eltűnhet. Ez alatt persze nem azt értem, hogy minden második iroda megszűnik, hanem azt, hogy minden második kolléga elhagyja a pályát" – mondja Bartucz Tamás, aki szerint a létszámcsökkenés csak részben hoz tisztulást: "Jelen helyzetben a gyereket is kiöntik a mosdóvízzel: sok iskolázott, szakértelemmel rendelkező kolléga is elvérzett, pusztán azért, mert nem volt anyagi tartaléka. Akinek már megvolt a kiépített ügyfélbázisa, nyilván könnyebben vehette az akadályokat, de sok esetben ez sem segített. Emiatt nagyjából úgy látom, hogy 80 százalékban beszélhetünk tisztulásról, 20 százalékban pedig ártatlan áldozatokról." Szakértőnk azt is kiemeli, hogy vidéken valamivel jobb a helyzet, mint a fővárosban: "Ott a zártabb közösségek miatt a jó ingatlanosok biztosabb lábakon állnak, míg a nagyvárosok konjunktúralovagjai komoly veszteségeket könyvelhetnek el. Másrészt a vidéki irodákhoz már alapból is jobban kötődnek az ügyfelek."

Jutányos jutalék

A forgalom visszaesése a jutalék összegére, pontosabban az eladók alkukedvére is hatással van. "A válság logikus következménye, hogy az ingatlantulajdonosok már a megbízási szerződés megkötésekor alkudoznak: a 4 százalékos jutalékból rendre 3,5 százalék lesz, a 3,5 százalékos sikerdíj pedig 3 százalékra csökken. Az átlagos budapesti jutalék még mindig 3 százalék körül van, bár a fővárostól egyórányi autózásra már vannak olyan területeket, ahol a 2 százalékért is meg kell küzdeni."

A jutalékok változása mellett megfigyelgető az is – és ez már pozitív fordulat – hogy azok az irodák, amelyek eddig kizárólag önállóan dolgoztak, összefogtak, kialakult közöttük egyfajta kollegiális együttműködés: ha az egyik irodának van vevője, a másiknak pedig van eladója, közösen hozzák össze az üzletet. Ez egyben azt is jelenti, hogy tompult a szakmán belüli széthúzás.

Jövő dala

A forgalmazás visszaesése a képzésre is rányomta bélyegét: Netkovszky Kálmán, az ingatlanos OKJ-vizsgák 60 százalékát bonyolító Füti Omega ingatlaniskola vezetője azt tapasztalja, hogy a képzések iránti érdeklődés 10–15 százalékkal visszaesett. A középfokú szakképesítésnél alacsonyabb ez az arány, az emelt szintű ingatlanvagyon-értékelő szakképesítésnél viszont nagyobb a visszaesés. "Eddig évente 1000–2000 ingatanszakember végzett nálunk, és várhatóan idén is több mint ezren végeznek. Azt azonban tudni kell, hogy a tavalyi év még nem tükrözte a gazdasági válság hatását. Ennek ellenére 2008-ban már volt egy 4–5 százalékos csökkenés. A hozzánk érkezők harmada egyébként azért tanul, mert már eleve ingatlanközvetítői tevékenységet folytat, míg a másik egyharmad a későbbiekben szeretne ingatlanközvetítő lenni. A jelentkezők utolsó harmada egyszerűen csak szakmát akar tanulni, és a választása éppen az ingatlanközvetítői képesítésre esett.“